Kreativitás
Az alkotókészség, idegen és általánosabb értelmű kifejezéssel a kreativitás nem más, mint a személyiség bizonyos jellemzőinek olyan speciális összerendezettsége, amely az egyént olyan gondolati és cselekvési képességekkel ruházza fel, amelyek valaminek a létrehozására, megalkotására irányulnak. A kreativitás alkotói képességet és alkotói késztetést egyszerre hordoz magában, ami azt jelenti, hogy a kreatív személyiség nem az, aki szeretne létrehozni valamit, de erre kevéssé képes, és nem is az, aki képes lenne az alkotásra, de nehezen jut el a cselekvésig, hanem az, aki tud, akar és tesz.
A kreativitás nem csupán az alkotás során mutatkozik meg, hanem sok egyéb területen is (konstruktív probléma-megoldás különböző élethelyzetekben, a lehetőségek sokféleségét számba vevő konfliktus-kezelés, előrelátás, tervezési hajlam), megmutatkozik a magatartás és viselkedés egészén, a személyiség gondolati és gyakorlati aktivitásán.
A kreativitás nagyrészt genetikailag determinált képesség, de jelentős mértékben fejleszthető, kiváltképp gyermekkorban.
Logika
A logika részben egy tudományág, részben egy gondolkozási folyamat neve.
Első értelmében a logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti, módszertani stb. kérdések tudománya. A logika tudománya mára elválaszthatatlanul összefonódott a matematikával.
Általánosabb, hétköznapibb értelemben a logika következetes gondolkodást, az ok-okozati összefüggések felismerésére való készséget, a problémák elméleti úton (feltételezések és végkövetkeztetések felállítása) történő megoldását jelenti.
A művészetben sokak szerint a logikánál fontosabb szerepet játszik az intuíció és az érzelmi töltet. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy például Bach művei szigorú matematikai törvényszerűségek alapján épülnek fel, és a jelentős képzőművészeti alkotásokban is tetten érhetők a geometriai szabályok logikus, következetes alkalmazása. József Attila szállóigévé vált verssora szerint pedig éppenséggel: "A líra - logika".
A játék
A játék pedig az, ami a kreativitásba, logikába színt visz és életet lehet. Számos meghatározása és megközelítése létezik. Bizonyos felfogás szerint a játék az életfentartó ösztönök egyike. Vannak, akik a színlelés, alakoskodás művészetének tartják a játékot.
Pszichológiai szempontból a játék tágabb értelemben az állatoknak és embereknek minden olyan élvezettel teli tevékenysége, amelyet maga a tevékenység fölött érzett öröm motivál, és nincsen közvetlen vonatkozása az életszükségletek kielégítésére. Ebben a megközelítésben a játéknak elsősorban feszültségoldó, örömszerző funkciója domborodik ki.
Nyilvánvalóan különbséget kell tennünk a gyermekek spontán játéka és a felnőttek szórakoztató játékai között, ez tovább nehezíti a meghatározást, mint ahogy azt is: elég nagy a különbség mondjuk a futóverseny, a sakk, a vörös pecsenye, a bikaviadal, és a pisztollyal játszott orosz rulett között. Pedig mind játék. És akkor a számítógépes és internetes játékokról (mondjuk: online póker) még nem is beszéltünk.
Külön fejezetet érdemel a művészeti ágakban megmutatkozó játék. Árulkodóak pl. ezek a kifejezések: színjáték, színpadon játszik, hangszeren játszik, hegedűverseny... Vagy jusson eszünkben Kurtág György remekművének a címe: Játékok....
Se szeri se száma az irodalmi és nyelvi játékoknak. Ezek szellemi játékok, amelyeknek terepe az irodalom és a nyelv. De végtelen a száma azoknak a művészeti alkotásoknak is, amelyekben valamilyen módon megjelenik a játék.
Végül: bizonyos felfogás szerint a művészet egésze is egyfajta kreatív játék. A szabad alkotás folyamata pszichológiai szempontból szinte azonos a játékkal: olyan tevékenység, amelynek nincsen közvetlen vonatkozása az életszükségletek kielégítésére.
Laptopszerviz BUDAPEST
A magyar fővárosban szolgáltatások ezrei érhetők el, így a notebook javítás is lehetséges, továbbá akkumulátor töltők minden laptop típushoz online rendelhetők. Terasz beépítés olcsó áron: üvegházhatás és energiatakarékosság.