Kreatív játék - irodalmi asszociációk

Gyors online póker játékok: Rush Poker Casino és társai

Miben különböznek a normál menetű póker játékok a fast fold pókertől?

 A gyors póker, más néven fast fold játékok lényege, hogy nem egy asztalhoz csatlakozol, hanem egy mezőnyhöz. Ha kapsz egy számodra kevésbé szimpatikus lapot, az azonnali dobás funkció használatával máris véget ér számodra az a leosztás, új ellenfelekkel ültetnek össze, és azonnal kezdődik az új parti.

A Fast Fold Poker játékok története

Ezt az online pókervariánst a Full Tilt Poker vezette be 2010 elején, Rush Poker néven.  Azóta számos pókeroldal elkészítette saját Rush Poker klónját, amit különféle, általában sebességre utaló nevekkel illettek. A PokerStarsnál Zoom Poker, a PartyPoker hálózatnál Fast Fold Poker, az iPokernél Speed Poker, az Ongame hálózatnál pedig Strobe Poker névre keresztelték.

Kezdetben kizárólag a készpénzes játékok voltak elérhetők ebben a formában. A közelmúltban a nagyobb termek már felvették a kínálatukba a gyors versenyeket is, amelyek szintén rendkívüli népszerűségnek örvendenek.

A játék menete

 A Rush Poker-klónok vagy más néven gyors pókerjátékok azt a holtidőt hivatottak kiiktatni, amíg a játékosok a lapjuk eldobása, és egy új leosztás kezdete között várakoznak. Amikor valaki a dobás mellett dönt, már nem tud beleszólni a parti menetébe, és csak megfigyelőként ül az asztalnál. A játék alapötlete az, hogy aki eldönti, hogy mindenképpen kiszáll, az választhatja a gyors dobást. Őket összegyűjtik, és egy új asztalhoz ültetik, ahol máris kezdődhet egy új leosztás.

A gyors dobást már preflop is meglépheted, ha úgy döntesz, bármit is tesznek a többiek, te mindenképpen be fogod dobni a kártyáidat. Természetesen nem csak a flop előtt, hanem a későbbi utcákon is választhatod ezt a megoldást. Amint rákattintasz a gyors dobásra, máris új asztalhoz kerülsz, és új ellenfelekkel sorsolnak össze.

Többasztalos játék

A többasztalos játék éppen azért terjedt el, hogy minél kevesebbet kelljen várakozni, és egységnyi idő alatt minél több leosztást lehessen lejátszani. A fast fold póker játékokkal még gyorsabbá válik a játék, és nincs is szükség arra, hogy egy tucatnyi asztal legyen nyitva, hiszen nem is lehetne követni az eseményeket. A különböző oldalakon eltérő, hogy maximálisan hány fast fold asztalhoz engednek csatlakozni készpénzes játékok esetén: az Ongame hálózatnál például kettő, a PokerStarson négy, míg az iPokeren akár tíz.

Gyors versenyeket egyelőre csak a Full Tilt Poker, és a PokerStars kínál, de várhatóan egyre több, főként nagyobb hálózatnál meg fognak jelenni. A működési elv ugyanaz, mint a készpénzes játékoknál. A kiírásától függően az utolsó néhány, de legkésőbb a döntő asztalon a hagyományos versenypóker szabályok szerint folytatódik a játék.

Kinek éri meg?

Ha egy szóval akarnék válaszolni, azt mondanám: mindenkinek. Egységnyi idő alatt sokkal több, akár háromszor annyi leosztás megy le egy fast fold asztal esetében, mint normál körülmények között.

Az ügyfelek több jutalékot termelnek, amivel növekszik a terem bevétele. A több bevétel magasabb jövedelmet jelent a tulajdonosoknak, és e mellett arra is lehetőséget ad számukra, hogy fejlesztéseket vigyenek végbe a szoftveren, esetleg újabb promóciókkal kedveskedjen ügyfeleinek.

A játékosok számára szintén kedvező, ha sokkal több leosztásban vehetnek részt. Egy feszes játékos gyakrabban kap játszható lapokat, a lazább stílus kedvelői pedig megpróbálhatnak a még feszesebbé váló mezőnyben gyakrabban rárabolni a vaktétekre. Az új helyzet kreativitást igényel, hatékony stratégiával alkalmazkodni kell a feszesebbé, és a lazábbá váló vetélytársakhoz is. A szórakozásért asztalhoz ülőknek sokkal kevesebbet kell várakozással tölteniük, így kevesebbszer fognak unatkozni. A profik pedig annak örülhetnek, hogy a hosszú táv hamarabb megmutatkozik, aminek következményeként kisebb ingadozásokat kell elszenvednie a pókertőkéjüknek.

szerző: Budapest Online Póker Kaszinó

Nem minden lány szereti a focit, ezért itt egy kis segítség, hogy ne tűnjünk olyan butáknak a fiúk előtt.

1. Mi az a les?

A les egy szabály, ami próbálja megakadályozni az alattomos gólokat. A legjobb példa egy les-magyarázat, amit én is úgy hallottam (persze férfiaktól):Képzeljétek el a következőt: egy divatcég legújabb, budapesti áruházának nyitásakor a bejárat előtt várakoztok a barátnőddel a tömegben. Kezedben az 50%-os kuponokat rejtő boríték. A kavargó leánycsordát, és az üzletet kordon, valamint rikító színű dzsekikbe bújtatott őrök választják el egymástól. Ekkor észreveszed, hogy a korábban érkezett, eleve jobb pozíciót elfoglaló barátnődnek sikerült átmásznia a kordonon, sőt két biztonsági őrön is túljutott. Fogod, és a kuponokat előrehajítod neki, hogy elsőként vehesse meg kettőtöknek a köldök fölé érő szoknyákat. Csak az a gond, hogy amint elkapja a borítékot, lekapcsolják. Ugyanis megvalósította a leshelyzetet! Mert a dobásod pillanatában közelebb helyezkedett a pénztárhoz, mint az üzletet védő biztonságiak. A barátnődet visszazavarják a sor végére - azaz az ellenfél jön szabadrúgással. 

2. Mi az előnyszabály? 

Ha egy csapat valamelyik játékosa ellen szabálytalankodnak, de a társának van esélye tovább vinni a labdát, esetleg gólt is rúgni, a bíró nem állítja meg a játékot, amíg a labda ki nem megy a pályáról.

3. Minek vetítik le az egész meccset? Bőven elég lenne a tv-ben az összefoglalót leadni, a meccs legjobb pillanatait összevágva. Az aztán mindig izgalmas, egyik helyzet a másik után, gól követ gólt! Minek azt a hosszú (nem is tudom hány perc pontosan, bár úgyis mindig változik a hosszabbítások miatt), helyenként rém unalmas focimeccset teljes terjedelmében sugározni, odaláncolva a férfiakat teljes és osztatlan figyelmükkel a tv elé?

A foci, mint sok más játék már csak ilyen: nem lehet tudni, hogy mikor, melyik rész lesz izgalmas. Másrészt ’élőben’ drukkolni egy csapatnak egészen más, mint (lehet, hogy már az eredményt is tudva) megnézni az összefoglalót.

4. A mezek számozása mitől függ? Miért nem 1-2-3-4-5? Hogy lehet pl. 27-es mez?

Minden csapat 22 játékosból áll a cseréket is beleszámolva (akár sérülés miatt, akár taktikai okokból az edző 3 játékost cserélhet egy meccs alatt). Másrészt a szabályok nem tiltják, és néhány játékosnak van szerencseszáma (kabala), amitől reméli a jobb játékot, akár gólt is

5. Miért büntetik sárga lappal a játékosokat, ha leveszik a mezüket?

Ez a férfiak szemében is egy buta szabály, amit a nemzetközi labdarúgó szövetség hozott a túlzott gólöröm megfékezésére (valószínűleg a futball-huliganizmus megfékezésére gondoltak). Így próbálják elkerülni a gól utáni esetleges rendbontást, bár a mez levétele erősen túlzott megszorítás. Aki gólt rúgott, és így örül, az hadd tegye.

6. Mi alapján döntik el, hogy a csapatok melyik csoportban játszanak?

Sorsolás dönt, hogy a milyen csapatok kerülnek össze a csoportkörök alatt. A továbbjutóknak ezután már kieséses meccseket kell játszaniuk – azaz aki veszít, az utazhat haza!

7. Mikor van szöglet?

Ha egy csapat valamelyik játékosa a saját kapuja mellett rúgja ki a labdát (vagy akár kipattan róla, vagy kapusáról), hogy megakadályozza a gólt, ez esetben az ellenfél a sarokpontról rúghatja be a labdát – ezt nevezzük szögletnek.

8. Mi a különbség a bedobás és a kirúgás között?

A pálya téglalap (A4-es papír) alakú. Ha a rövidebb, azaz a kapuk felőli oldalon megy ki a labda, kirúgás, vagy szöglet következik attól függően, hogy melyik csapat játékosáról ment ki a labda. Ha a pálya hosszabb oldalán megy ki, bedobás következik.

9. Mikor 11-es, és mikor szabadrúgás?

A 11-es egy furcsa szabadrúgás. A kapukat egy vonal veszi körbe, aminek a kapuval szembeni oldala pontosan 16 méterre van a kaputól, ezért is hívják 16-osnak. Ha a 16-os vonalon belül történik szabálytalanság a támadó csapat kárára, 11-es következik, amit a kaputól 11 méterre lévő pontról rúgnak, és a rúgás pillanatában a 16-oson belül csak a 11-est (vagy más néven büntetőt) végző játékos, ill. a kapus tartózkodhat (a bíró természetesen kivétel). Ha a szabálytalanság a 16-oson kívül történik, akkor szabadrúgás következik.

10. Hallottam a bőr és kötény kifejezést? A fociban mit jelent?

Ha egy játékos a másikat úgy cselezi ki, hogy a lába között rúgja át a labdát, azt bőrnek, vagy köténynek nevezik.

És végezetül néhány kérdés, amiket – ha jót akartok-, ne tegyetek fel a párotoknak meccsnézés közben:

Kik játszanak az izék ellen?

Átkapcsolnál, amíg megnézem a Lucecitat?

Te, a Ronaldonak van felesége?

Szerinted melyik csapatnak szebb a meze?

Akinek nincs labdája, az miért fut?

A hosszabbításra is kíváncsi vagy?

Összesen hány félidő van?

A németek miért rúgnak olyan erősen?

A harmadik kapus miért szaladgál a játékosokkal?

Te látod, hol a labda?

Rubik Ernő a Rubik kocka feltalálója. A kocka megépítésével eredetileg nem az volt a célja, hogy létrehozza a történelem legsikeresebb kirakós játékát, hanem egy struktúrális probléma megoldásával próbálkozott. Azonban, hogy ez a végeredmény létrejöjjön hosszú kísérletezésre volt szükség. Rubik Ernő a kísérletezést 2×2×2-es kockával kezdte, és az első probléma az volt, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy három tengely körül elforgatható legyen. A Rubik Kocka 26 különálló kis kockából áll és a 9 kis kockából álló lapok külön-külön forgathatóak. Rubik előszőr gumigyűrűkkel akarta egymáshoz illeszteni a kis kockákat, de ez nem sikerült, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockák az alakjuknál fogva tartják össze magukat. A kis kockákat kifaragta saját magának, majd különböző színekkel jelölte meg az oldalakat.

A Bűvös kocka azért is volt olyan nagy áttörés, mert egyszerre rendelkezett az alábbi tulajdonságokkal:
- 3 dimenziós, egyszerre több eleme mozog,
- esztétikus (a színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek; így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld)
-és ami a legjelentősebb volt, hogy akárhogy is mozgatjuk a játék egy darabban marad.
Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak elvileg, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, de jó játék és így értékesíthető.

Rubik Ernő nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Később a Kígyó (1977) és Bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a Bűvös dominó, a Sudokube és a Rubik-óra is, valamint 2009-ben jelent meg a Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb.

Versenyek, Bajnokságok:
Több országban klubok alakultak, és versenyeket szerveztek. 1980-1981-ben a Rubik Kocka több országban lett az Év Játéka, sőt kockaforgató világbajnokságokat is rendeztek. Az 1982-ben tartott budapesti Rubik Kocka Világbajnokságon egy 16 éves vietnámi gyerek 22.95 másodperc alatt rakta ki és ezzel ő tartja a hivatalos világrekordot.

Kifejezetten mi is játszottunk egyes játékokat, főleg lányok. Közben lehetett sugdolózni, versenyezni, csajoskodni. Ilyenek voltak az ugróiskola, az ugrókötél, a tapsikolás. Az ugróiskolát biztosan mindenki ismeri. Nagyon sokféle formája volt, krétával rajzoltuk fel a flaszterra. Az ugróiskola, ickázás vagy sántika a világon mindenütt elterjedt, amiket féllábon való végigugrálással játszanak. Sok változata van, vidékenként, országonként más-más az ismert. Játsszák még Nepálban és a Csendes-óceáni szigeteken is. Már a római katonák kiképzésének a része is volt, az ugróiskolát teljes fegyverzetben és menetfelszereléssel teljesítették. Az ugrókötelezés, az amerikai filmekből jól ismert, amikor feka kiscsajok, cuki séróval, hihetetlen gyakorlatokat produkálnak, nos ez nálunk - legalábbis az én iskolámban - nem volt jellemző. Csak ugráltunk, eszetlenül. Vagy nevek, virágok sorolásával... Mindenki választott magának egy nevet a Sári, Juli, Kati, Panni vagy rózsa, szegfű, ibolya virágnevek közül, a kötél két végét pörgeti egy-egy ember, és ezt kell átugrani, amelyik névnél vagy virágnál megakad az ugráló, az a következő. A körtáncok, a Bújj, bújj zöld ág és a Körben áll egy kis lányka, meg az Elvesztettem zsebkendőmet, épp ilyen csajos játékok voltak, jellemzően oviban, meg az első pár osztályban. Amikor nagyobbak voltunk, már semmi pénzért nem táncikáltuk volna körbe-körbe. Sokkal népszerűbb volt a tapsolós játék, vagy a madzag átvevő, bár ezekre már nem igazán emlékszünk, de arra igen, hogy imádtuk. Minden iskolákban ezeket a játékokat játszák a gyerekek szünetekben, tornaórákon. 

Az „Adj, király, katonát!” egy magyar népi játék. Ez volt az a játék, amiben általában az egész osztály részt vett, alkottunk két csapatot - persze választani kellett a két királynak - hosszú sort és egymással szembe álltunk és már mondtuk is: 

- Adj, király, katonát!- Nem adok!
- Ha nem adsz, szakítok!
- Szakíts, ha bííírsz!

Erre a legerősebb nekiszalad az összekapaszkodott sornak, lehetőleg olyan helyen, ahol két gyengébb emberek fogtak kezet. Ha sikerül a láncot elszakítania, magával vitte azt a két játékost, akiknél a lánc elszakadt. Minden iskolás ismeri ezt a játékot és szereti is. Erőfitogtatás? Lehet, de nagyszerű volt. 

Játék: BÁBEL TORONY. Logikai és ügyességi játékok - építő, kirakó játék. - Bábel tornya eredetileg a Bibliában szerepel (Ószövetség)

Bábel torony játék

Biztosan mindenki emlékszik még erre a remek logikai játékra - apró golyókat kell színsorrendbe rakni. Logikus gondolkodást és finom mozdulatokat igénylő építőjáték.

Az eredeti Bábel toronyban a golyókat színátmenetessé kell összerakni. Ennek voltak további változatai, egy sorban egyszínű golyókkal, amelyeknél van egy-egy lyuk, az eredetiben nincs. A színátmenetes játékkal fogjuk megmutatni a kirakást, ahol minden golyónak megvan a saját helye. Keressük meg azt a pontot, ahol egy golyót be tudunk nyomni. A játék alján látható egy kis jelölés, illetve pont átellenesen ezzel egy másik. Ha benyomjuk ezt a golyót, a következőt fölé tudjuk húzni, és fent keletkezett egy lyuk, amit ki fogunk használni az összerakáskor.
Mindig a legsötétebb színtől kell felfelé indulni. Nyomjuk be az egyik golyót, és a másik oldalra rendezzünk egy sötét színt. Válasszunk ki egy színt, forgassuk a lyukat e fölé, majd az egész sort húzzuk fel, forgassuk el az alját egyet. A lyukat mindig abba a sorba tegyük, ahova a kiválasztott színt szánjuk. Forgassuk addig, amíg legalulra nem kerül a kiválasztott legsötétebb színünk. Innentől ezt a sort fogjuk kirakni teljesen. Forgassuk oda a helyes színeket a lyuk segítségével. Ha esetleg oda nem illő szín kerül a sorba, akkor azt szintén a lyuk segítségével húzzuk át máshova. Ezt a sort fogjuk végig megtartani, és innen fogunk haladni a teljes kirakás felé. Ugyanezt a kirakási módszert folytatjuk, úgy, hogy a már kirakott sort mindig visszarendezzük, minden egyes fázisnál. Előfordulhat, hogy két golyó fent egymás felett vagy egymás mellett meg van cserélődve. Ilyenkor az egész felső sort egyel oldalra kell fordítani, és innentől el kell kezdeni újrarendezni a felső sort. A játék kirakási elve ugyanaz, mint a 15-ös tilitoli játéké, csak ez egy hengerpalástra van rávetítve. 

Az eredeti bibliai történet ihlette az idősebb Pieter Brueghel festményét: Bábel tornya. 1563. Megtekinthető: Bécs, Kunsthistorisches Museum

Honlapok Google optimalizációja - bábeli zűrzavar

Betlehemes Játék. A téli ünnepkör legnagyobb eseménye a Karácsony. Ekkor járnak a betlehemesek és mutatják be a betlehemi játékot. A betlehemes ma már dramatizált elemeket bőven tartalmazó önálló irodalmi-zenei műfajjá vált, számtalan változata, szövege, zenéje ismert. A játék öröme azonban mindegyikben közös.

Csodamalom Bábszínház (r.: Szabó Attila, zene: Hána László, bábok: Bodor Judit).
"A két pásztor betlehemezni indul, ám a „Szabad-e bejönni Betlehemmel" kérdésre sorra ,,nem!' a válasz. A két bumfordi figura így bejárja egész Magyarországot, míg nem egy öreg néni (Kulcsár Laura) örömmel fogadja őket. A pásztorok azonban csalimeséket idéző nagyotmondásokba fognak, majd elszunnyadnak, így hiába várunk a karácsonyi köszöntőre. Mígnem álmukban megjelenik az örömhírt hozó angyal, s a pásztorok ajkáról végre felcsendülhet a betlehemi ének, átadhatják ajándékaikat. A sok tréfa után ünnepi hangulatban ér véget a játék." (Mikita Gábor)

És ebből lőn az emberi szellem. Az önfeledt játék nagyszerűségét, ügyességet és gondolkodást egyszerre fejlesztő erejét  állati múltunkból hoztuk magunkkal. Aki kételkedne ezen állítás igazságában, álljon meg tíz percre az állatkertben a majomház előtt.

Ha választani kellene, hogy homo sapiensnek vagy homo ludensnek tekintem-e magamat, gondolkodás nélkül az utóbbit mondanám. Az értelmes ember ugyanis nem feltétlenül játékos, ellenben a játékos feltétlenül értelmes. Sőt, az értelme kifinomult, fantáziája fejlett, rendelkezik kombinációs készséggel. Jó esetben még humorérzéke is van. Ami nagy, elvakult szenvedéllyel,  halálos elszántsággal, gyötrő küzdelemmel jár, az szerintem már nem is igazi játék, hanem mánia vagy betegség, netán foglalkozásszerűen űzött mesterség. Játszani nem lehet véresen komolyan, sakkozni nem úgy kell, ahogy a világbajnokságon teszik, hanem valahogy úgy, ahogy Karinthy leírja a Sakkozókban. Géppel szemben bármit is játszani pedig a legteljesebb érdektelenség. Olyasmi, mintha a borkóstolást felcserélnénk kedvenc italunk vegyelemzésével.

A szellemi játékok iránti vonzalmammal legalább annyiszor szórakoztattam kisebb-nagyobb társaságomat, mint ahányszor az agyukra mentem vele. Ha a beszélgetésben beállt egy pillanatnyi csend, máris azt kérdeztem, hogy akkor most barkochbázunk-e vagy szópókerezünk. Később már megspóroltam a rábeszélésükre szánt időt, rajtaütésszerűen nekiszegeztem valakinek a kérdést: „Tárgy?”, vagy bejelentettem: „Mr. X. vagyok, lehet kérdezni.”

Voltaképp az irodalom is játék, sőt, a művészet egésze. Görcsös erőfeszítésből ritkán születik nagy mű, a szellem szabad szárnyalásából annál inkább. A szenvedés, az átélés, a felemelő vagy lesújtó tapasztalat legyen meg előtte; magában az alkotási folyamatban már a teremtés öröme domináljon.

Huizinga Homo Ludens c. művében ennél is messzebbre megy, szerinte „az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. Tudjuk, szinte bármiből le lehet vezetni bármit, nagy eszmerendszerek egyformán jól ráépíthetők olyan fogalmakra, mint anyag, lét, szubjektum, isten, megismerés, lélek, szeretet, káosz, valóság – ezek sorából egyáltalán nem lóg ki a játék, miért ne tekinthetnénk tehát éppen ezt minden kezdetek kezdetének.

Vala tehát kezdetben a játék és ebből lőn az emberi szellem. Aki nem hiszi, dobja ki kockán.

A világ egyik legismertebb festménye Bruegel Gyermekjátékok c. műve. (A nagyobb mérethez katt a képre!)

Id. Pieter Bruegel (1525? – 1569) festményén közel kétszáz gyerek több mint nyolcvan különböző, főleg szabadtéri  játékot játszik.